Sziasztok!
Először is szeretnék mindenkinek Boldog Karácsonyt kívánni! :)
Másodszor pedig elnézést kérni a csúszásért a Secreten. Mentségemre szóljon, hogy meglepetéssel készültem a karácsonyra való tekintettel. Felkerül egy karácsonyi meglepetés kiegészítő novella, amely a Secret történetéhez tartozik, de aki nem olvasta a blog történetét, az is teljes nyugalommal megnézheti :)
Még egyszer mindenkinek Békés Karácsonyt!
puszi.
LilyV
xoxo
2012. december 24., hétfő
2012. december 21., péntek
Világvége ...
Hogy
telt a világvége? :D
Bár
ne szóljuk el, még bármi megtörténhet,
ugye? :D Szóval úgy gondoltam hozok nektek pár
érdekességet a világvégével
kapcsolatban.
Ez
az egész világvége história nem épp
újdonság.
A
legelső világvége jóslat Thüringiai Bernát
nevéhez fűződik, aki 960-ban kijelentette, hogy már
csak 23 évig tart a világ, azonban saját halálán
kívül semmi sem történt 992-ben.
A
következő elmélet 1179-ben született, amely Juan de
Toledo nevéhez fűződik. Számításai szerint a
világvége 1186 szeptemberére tehető,
amikor az akkor ismert bolygók mind a mérleg jegyébe
lépnek. Ennek hatására a bizánci császár
befalaztatta a palotája ablakait, az angol Canterbury érsek
vezeklési napot hirdetett. Bár az együttállás
bekövetkezett, de a világvége nyilvánvalóan
nem …
A
következő 1524 feb. 1-je tehető, amikor brit jóslatok
szerint a vég Londonból fog kiindulni egy óriási
özönvízzel. Johan Stopfler elméletének
alapja, hogy a Jupiter, a Szaturnusz és a Mars bolygók
a halak csillagképébe ér.A brandburgi
választófejedelem asztrológusa átszámolva
a dolgokat másfél évvel későbbre tette az
özönvizet, melynek centruma Poroszországban
található.
1533
október
Michael Stiffel bibliakutató Jelenések
könyvének tudományos számításai
után jött ki, azonban amikor kiderült a tévedése
a lakosok megkorbácsolták és lehetetlenné
tették a megélhetését.
1584 dec. 34-re újabb
elmélet merült fel Leowitz számításinak
köszönhetően a Jupiter és a Szaturnusz
együttállásával. Ez tömeghisztériához
vezetett Csehország, de természetesen ennél
nagyobb baja senkinek sem lett.
1666-ban a világvégét
a 666-os számhoz kötötte egy J.W monogramú
angol szerző. A 666 az Antikrisztus számát jelölte,
amely a katolikus egyház elpusztulását jelenti.
Majd a későbbiekben Dániel könyvének
utolsó része szerint a világ más része
csak 45 évvel később, 1711-ben dől össze.
Johanna Southcott szektavezető
1774-ben kijelentette, hogy terhes az új Messisással,
akit Shiloh-nak nevezett, azonban sem a terhesség sem a vég
nem hozott semmilyen eredményt.
1844 márc. 14-ki
vég alapját egy William Miller nevű férfi
látomásaihoz kötődik.
Az 1881-es világvége
a gízai Kheopsz piramis méréseinek eredményeként
jött ki. Újraszámolás után
ugyanezekből az adatokból az 1936-os év, majd
még később az 1953-as év jött ki
eredményként.
„Negyvenöt fokon fog lángolni
az ég
Közeledik a tűz a nagy, új
városhoz
Hirtelen nagy láng szökik
fel szétszórtan
Amikor tanúbizonyságát
vehetik a normannoknak…”/Nostradamus/
Ez az elmélet New
Yorkra, az új városra utal, amely a 40. és a
45. szélességi fok között fekszik. Ha úgy
vesszük ez részben be is következett, hiszen ekkor,
2001 szeptemberében történt a World Trade Centre
elleni merénylet.
Ezek után újra a
sátán számára (666)-re támaszkodva
2006 6. hó 6-rá.
2012
dec. 21.
a tudományos nézetek szerint, a Naprendszerben
felfedeztek egy állítólagos bolygót a
Nibirut, ami egyenesen a Föld felé közeledik. A
katasztrofális becsapódást eleinte 2003-ra tették, de miután nem következett be módosították.
A NASA több kérdésre is válaszolt,
melyekből egyértelműen kiderül, hogy nem számolnak
semmilyen ütközést sem a Nibiruval, sem a X. bolygóval vagy az Erisszel vagy akármilyen más
bolygóval. Más elméletek, miszerint a Föld
forgásiránya megváltozása is mostanra
tehető. Azonban ez a NASA szerint, és mindenki szerint, aki
egy kicsit is foglalkozik ilyenekkel, tudja, és állítja,
hogy a forgásirány megváltozás
lehetetlen. Bár igaz, hogy a kontinensek mozognak, de a Föld
forgásiránya nem változik meg. Bár azt
elismerték, hogy a maja naptár tényleg megszakad
idén decemberben, de erre mindössze annyit válaszoltak,
hogy ez csak egy új periódus eljövetelét
jelenti.Viszont a világvége hívők fő
bizonyítéka, hogy a maja naptár vége
2012 dec. 21. Ez azonban nem teljesen pontos, sokan ezt nem dec.
21-re, hanem dec 23-rá tették... Talán a mai nap
után sem nyugodhatunk meg teljesen? Nos nyilván nem,
hiszen már a későbbiekre is vannak előre jelzések
…
Ezek egyike 2040-re
tehető, amikor is a jégsapkák felolvadnak és az
óceán ellepi a szárazföldeket, míg a
híres fizikus Sir Isaac Newton a világvégét különböző számítások után
2060-re tette.
Másik téma a világvége
mikéntje. Vajon mi okozná bolygónk végét?
Nos természetesen az emberi elme erre is több lehetőséget
talált...
A legtöbbek által emlegetett a meteor, üstökös aszteroida vagy egy bolygó ütközése a Földdel. Tény, hogy a több, ókori, egymástól független kultúrában is megjelenik a 2012-es dátum, mint a becsapódás lehetséges időpontja. Idetartozik a Nibiru elmélet is, miszerint egy még nem észlelt bolygó, amely körülbelül 20szor nagyobb vörös bolygó, mint amekkora a Föld. Úgy tartják, hogy nagyjából 3660 évente tesz meg egy teljes ciklust a pályáján, esetleg kisbolygók és holdak keringenek körülötte. Ez a teória csupán azért veszélyes, mert úgy tartják, hogy a Föld és a Nap között halad el és gravitációjának mértéke a Földre is hatással lenne, megváltatná a pólusok és akár a forgásirányt is.
A legtöbbek által emlegetett a meteor, üstökös aszteroida vagy egy bolygó ütközése a Földdel. Tény, hogy a több, ókori, egymástól független kultúrában is megjelenik a 2012-es dátum, mint a becsapódás lehetséges időpontja. Idetartozik a Nibiru elmélet is, miszerint egy még nem észlelt bolygó, amely körülbelül 20szor nagyobb vörös bolygó, mint amekkora a Föld. Úgy tartják, hogy nagyjából 3660 évente tesz meg egy teljes ciklust a pályáján, esetleg kisbolygók és holdak keringenek körülötte. Ez a teória csupán azért veszélyes, mert úgy tartják, hogy a Föld és a Nap között halad el és gravitációjának mértéke a Földre is hatással lenne, megváltatná a pólusok és akár a forgásirányt is.
Más
meglátást szerint egy esetleges Napkitörés
okozza. Ez azonban nem lenne az első eset, mivel már 1859-ben
is volt egy hasonló napvihar, melynek annyi következménye
lett csupán, hogy az akkori távírórendszerek megbénultak. A pólusokon megjelenő sarki fényt
is ilyen napkitörések okozzák. Így úgy gondolták, hogy egy ilyen napkitörés megbéntíthatná
a technológiát, amely valamilyen úton-módon
az emberiség és a Föld végét vonná
maga után.
A
Tejút közepén elhelyezkedő robbanás is
okozhatná a Föld megsemmisülését. A
fekete lyuk viszont nem csak egy feltételezésen alapul,
mint a Nibiru, mivel a fekete lyuk létezést, már
bizonyították. Egy ilyen robbanás következtében
a intenzív gamma sugarak érnék a Földet,
akár gravitációs hullámokat is.
Feltehetőleg egy hasonló hullám okozta a 2004-es
cunamit is. De a lökés hullám nem a mi
galaxisunkból származott, hanem valamelyik távolabbi
galaxisból. Gondoljuk csak el, akkro milyen pusztítást
okozna egy ilyen robbanás, ha itt következne
be...
Akropolisz elmélet leginkább 1999-től terjedt el. Melyek főleg a háborúkra alapoznak, nem is ok nélkül. Sokan úgy gondolják „ Amíg ember él a Földön háború addig lesz”. Így nem elképzelhetetlen egy III. világháború, amely a technológia fejlettséggel még hatalmasabb pusztításokat hajthatna végre.
Akropolisz elmélet leginkább 1999-től terjedt el. Melyek főleg a háborúkra alapoznak, nem is ok nélkül. Sokan úgy gondolják „ Amíg ember él a Földön háború addig lesz”. Így nem elképzelhetetlen egy III. világháború, amely a technológia fejlettséggel még hatalmasabb pusztításokat hajthatna végre.
Természetesen
az űrlények inváziója is eléggé elterjedt nézet, még ha idáig egyik közelebbi
bolygón nem találtunk semmi erre utaló jelet,
akkro is sokan hisznek ebben. Tényleg gondoljuk csak el,
mekkora a tejút, nem beszélve a galaxisunkról és
a körülöttünk lévő több millió galaxisban miért ne lehetne valamelyik bolygón
élet?
A
kozmikus sugarak is okozhatják a pusztulásunkat, ha a
Föld ózonpajzsa gyengül, akkro ezek a sugarak okozhatják akár az egész emberiség
kihalását is.
Viszont
vannak olyanok is, akik egy világjárványban
hisznek. Nem lehet őket sem elítélni. Hisz rengeteg járvány
tört már ki az elmúlt időben, a legtöbb
halottat követelő spanyol nátha és a pestit, de
ha csak pár évvel korábbra gondolunk, a
madárinfluenza is szedett pár áldozatot.
A
háború elmélet másik része maga a
III. világháború, mely főleg nukleáris harcokban bontakozna ki. Ennek oka Amerika és Oroszország
mai napig nem túl fényes kapcsolata, vagy ahogy sokan
tartják a víztartalékokért folytatott
küzdelemből is kialakulhat. Egy nukleáris háború
az egész Föld élővilágát
elpusztíthatná.
Egy szuper vulkán kitörésének is megvan a maga
eshetősége, hiszen például a Yellowstone
parkban is található egy ilyen szuper vulkán, melynek
kitörése jobb esetben hozzánk már csak minimális mértékben jutna el, de az Amerikai kontinens végét jelentené, és közvetve,
nagy valószínűséggel persze a miénket
is.
A
gépek lázadása. Elismerem, hogy a Transformers
filmek azért nagy esélyt adnak az ilyen fantáziának.
De azért ez elég kis eséllyel következnek
be a közeljövőben …
A
globális felmelegedés viszont sokkal valószínűbb,
hisz a Föld átlag hőmérséklete folyamatosan
növekszik, a hósapkák olvadnak.
Megint
mások épp egy jégkorszak kialakulásáról
beszélnek. Ennek azonban elég kevés alapja van,
főleg ha úgy vesszük, hogy már most jégkorszakban
élünk. Mivel a sarkokon még tartós a
jégtakaró, és amíg ez így is
marad, addig a Földön jégkorszak uralkodik.
Nincsenek
pontos adatok, csak feltételezések és
előrejelzések, melyeknek az esélye minimális.
Ugyanakkor mind úgy gondoljuk, valahol a lelkünk mélyén,
hogy egyszer bekövetkezik a világ vége. Hiszen
semmi sem állandó, minden változik. Az egyetlen
kérdés, hogy ez a vég a mi életünk
alatt következik-e be?
Ízelítő, csúszások ...
Sziasztok!
Puszi
xoxo
Sajnálom,
de a Kígyó a Főnix és az Oroszlán c.
blogom csúszás van, vagyis ma teszem fel a frisst. Így
lehetséges, hogy a Secrets of Edward and Bella c. blogomon is
lesz csúszás. Sajnálom, de az ünnepek
teljes káosz számomra. Így várhatóak
a csúszások, de azért próbálkozom
rendesen hozni a frisseket. Na de most akkro a Secretsre az előzetes
…
Élvezettel
merültem el Bella csókjában. Az elmúlt pár
nap nehezen telt el nélküle, úgy, hogy tudtam,
hogy a közelben van. Tudtam és nem érinthettem,
nem csókolhattam meg. Még csak nem is mutathattam, hogy
ismerem. Szörnyű volt. De most vége. Tanya visszament és
újra ketten maradtunk, ketten egy eldugottnak nem mondható
helyen. Egy helyen, ahol csak mi ketten vagyunk és senki más.
Legalábbis így hittem. Meg voltam róla
győződve. Amíg a gondolatok közt meg nem hallok egy
ismerős hangot. Egy túlságosan is ismerős hangot, ami
hirtelen ijedtséggel tölt el.
Puszi
xoxo
2012. december 19., szerda
Megint előzetes
Sziasztok!
Csütörtökre
várható a Kígyó a Főnix és az
Oroszlán c. blogom új része, de ebben nem
egészen vagyok biztos. A karácsony miatt
előfordulhatnak kisebb csúszások, de próbálok
mindent megtenni, hogy ne legyenek...
Az idő gyorsan halad előre, és az elmúlt egy hónap alatt nem volt szerencsére semmi számottevő. Gondolom Tom még a múltkori dolgokat emészti, míg mi Jamesszel éljük megszokott életünket a többiekkel együtt. És már eljutottunk arra a szintre is a kapcsoltunkban, hogy összeköltözünk. Így mégis csak egyszerűbb, mint ide-oda hurcolkodni, mert sosincs ott, ami kell, ahol kéne … Igaz most sem vagyunk teljesen kettesben, hisz itt vannak Melék, és Siriusék is ide költöztek, de egy ekkora kúriában nem olyan nehéz elkerülni mindenkit és bezárkózni valahova csak ketten …
Puszi
xoxo
2012. december 16., vasárnap
Aprócska részlet :D
Sziasztok!
Valami csodának hála csak itt vagyok :D Hulla vagyok és igazából csak azért fáradoztam ennyit, hogy ezt a kis apró részt megírjam nektek. Így egy kis részlet a The Inscrutable girl c. blogom a jubileumi 50. Fejezet. ( Nem kell semmire sem gondolni csak egy „egyszerű” fejezet lesz … )
Valami csodának hála csak itt vagyok :D Hulla vagyok és igazából csak azért fáradoztam ennyit, hogy ezt a kis apró részt megírjam nektek. Így egy kis részlet a The Inscrutable girl c. blogom a jubileumi 50. Fejezet. ( Nem kell semmire sem gondolni csak egy „egyszerű” fejezet lesz … )
Úgy éreztem, hogy megfulladok köztük. Nem bírtam tovább, muszáj volt rendbe tennem magam, hogy a körülöttem lévő dolgokat is rendbe tudjam hozni. Nem volt úti célom, nem volt semmi tervem, hogy hová tartok. Csak mentem, amerre a lábam vitt. Így jutottam el a Himalájába. A magas, havas hegyekben dühöngtem ki magam, amerre már ember sem jár. Tényleg egyedül lehettem.
Puszi
xoxo
2012. december 13., csütörtök
Ízelítő :D
Sziasztok!
:D
Nos felkerült a Kígyó a Főnix és az Oroszlán c. blogomra a friss, ami azt jelenti, hogy megírtam a Secrets of Edward and Bella c. blogomra az előzetesét is.
„Nagyon boldog voltam, hogy megtaláltam. Már nagyon hiányzott, de valami zavart. Olyan furcsa volt. Úgy nézett rám, mint egy nem várt látogatóra, valakire, aki ennél rosszabb helyre nem is jöhetett volna. Lehet úgy érezte, hogy azzal, hogy itt vagyok elárulta a barátját. De végül is úgy döntöttem, hogy nem foglalkozom ezzel az aprósággal, inkább kiélvezem vele ezt a 2-3 napot, amíg maradok. Meg aztán Vegas gyönyörű éjszaka. Mindig is el akartam ide jönni, így legalább meg volt az indokom a maradásra is. „
Puszi
xoxo
Nos felkerült a Kígyó a Főnix és az Oroszlán c. blogomra a friss, ami azt jelenti, hogy megírtam a Secrets of Edward and Bella c. blogomra az előzetesét is.
„Nagyon boldog voltam, hogy megtaláltam. Már nagyon hiányzott, de valami zavart. Olyan furcsa volt. Úgy nézett rám, mint egy nem várt látogatóra, valakire, aki ennél rosszabb helyre nem is jöhetett volna. Lehet úgy érezte, hogy azzal, hogy itt vagyok elárulta a barátját. De végül is úgy döntöttem, hogy nem foglalkozom ezzel az aprósággal, inkább kiélvezem vele ezt a 2-3 napot, amíg maradok. Meg aztán Vegas gyönyörű éjszaka. Mindig is el akartam ide jönni, így legalább meg volt az indokom a maradásra is. „
Puszi
xoxo
2012. december 11., kedd
Dóry blogja
Hello!
:D
Dóry kérésének eleget téve szeretnék mindenkit megkérni, ha ideje adódik rá, akkor nézzen be a blogjukra.
A blogon versenyek találhatók, így minden blogger és nem blogger is esélyt kap, hogy kibontakoztassa a szárnyait.
A blogot rögtön három novella versennyel indították. Ami eléggé dinamikus és pozitív blognyitásnak bizonyul. Remélem lesznek köztetek olyanok, akik jelentkeznek a versenyre, ezzel segítve őket a blog beindításában.
Dóry kérésének eleget téve szeretnék mindenkit megkérni, ha ideje adódik rá, akkor nézzen be a blogjukra.
A blogon versenyek találhatók, így minden blogger és nem blogger is esélyt kap, hogy kibontakoztassa a szárnyait.
A blogot rögtön három novella versennyel indították. Ami eléggé dinamikus és pozitív blognyitásnak bizonyul. Remélem lesznek köztetek olyanok, akik jelentkeznek a versenyre, ezzel segítve őket a blog beindításában.
Igazán hálás lennék én is és ők is, ha pár percet rájuk szánnátok az életekből :)
puszi<3
xoxo
Ízelítő :D
Sziasztok!
:D
Jöttem is, hiányoztam? Képzelem xP
A következő felkerülő fejezet a 33. Fejezet lesz a Kígyó a Főnix és az Oroszlán c. blogomon.
Jöttem is, hiányoztam? Képzelem xP
A következő felkerülő fejezet a 33. Fejezet lesz a Kígyó a Főnix és az Oroszlán c. blogomon.
„Miután
elintéztem a shefieldi ellenőrzést és persze
köszönetet mondtam az én drága
miniszteremnek. És kiadom a fontosabb munkaköröket a
vezető auroroknak. Miután ezekkel végeztem épp
ideje volt visszamennem Londonba. Épp hopponáltam
volna, amikor Tom sötét ereje elárasztott. Már
komolyan hiányoltam a jelenlétét és
ezeket a próbálkozásait. De nem tudtam
eldönteni, hogy ez most pozitívum, hogy megtudom, mire
készült, vagy éppen negatív dolog, mert ha
ennyi ideig nem adott magáról semmilyen jelet, akkor
egészen bizonyosan készült valamire. A kérdés
csak az, hogy tényleg készült-e, és ha
igen, akkor mire … „
Puszi
xoxo
2012. december 10., hétfő
Ízelítő :)
Sziasztok!
:D
Rettenetesen sajnálom, hogy megint így hoztam az ízelítőt, aszem valahogy ez így nincs jól, de megoldom. Igazából eldöntöttem, hogy amikor felteszem a Secrets-re a frisst, akkor felrakom az ízelítőt az Inscrutable-höz. Nos ez most nem jött össze, de ezt próbálom valahogy így megoldani a későbbiekben. Szóval a következő rész előzetese …
Rettenetesen sajnálom, hogy megint így hoztam az ízelítőt, aszem valahogy ez így nincs jól, de megoldom. Igazából eldöntöttem, hogy amikor felteszem a Secrets-re a frisst, akkor felrakom az ízelítőt az Inscrutable-höz. Nos ez most nem jött össze, de ezt próbálom valahogy így megoldani a későbbiekben. Szóval a következő rész előzetese …
„Mire
mindent összeszedtünk és mindenki elkészült
Félix vezetésével repültünk vissza Forksba.
Az út kellemesen telt. Jókedvűen beszélgettünk,
bár a Denalik nagyrészt kimaradtak a társalgásból,
leginkább Kate próbált meg befolyni a
társalgásba. Azóta, hogy újratalálkoztam
a Cullenekkel most éreztem magam először jól
velük, most éreztem újra úgy magam, mintha
én is a családhoz tartoznék. Ez egyszerre volt
csodálatosan idilli és fájdalmas érzés
is egyben.”
Puszi
xoxo
Puszi
xoxo
2012. december 6., csütörtök
Ízelítő :D
Sziasztok!
:D
A következő ízelítő a Secrets of Edward and Bella blog következő, 5-fejezetéből :
A következő ízelítő a Secrets of Edward and Bella blog következő, 5-fejezetéből :
„A meglepetés rettenetesen sokkolt. Nem értettem, hogy miért bukkant fel megint. Már azt hittem végleg lemondott rólam … rólunk és most mégis itt van, mint a régi szép időkben. Ketten együtt, egy eldugott romos szobában, egymás karjaiban. Élvezzük azt az idő, ami megadatott nekünk, ezt a szenvedélyt, ami mindig is köztünk volt, ami ellen nem tudunk tenni. Ami olyan csodálatosan átjár minket minden alkalommal. És megnyugvás tölt el. Ennyi év után is visszajött hozzám. Ez reménnyel tölt el, talán ez mindig így lesz … „
Puszi
xoxo
2012. december 5., szerda
Ízelítő :D
Sziasztok!
:D
A következő fejezet a Kígyó a Főnix és az Oroszlán c. blogomra érkezik, ha minden jól megy csütörtökön. Egy aprócska kis részlet a 32. Fejezetből, de azért megfigyelhető a fejezet hangulata … :
A következő fejezet a Kígyó a Főnix és az Oroszlán c. blogomra érkezik, ha minden jól megy csütörtökön. Egy aprócska kis részlet a 32. Fejezetből, de azért megfigyelhető a fejezet hangulata … :
„Másnap
korán reggel érkezett egy patrónus, hogy fél
óra múlva megbeszélés lesz a
Főhadiszálláson. Meglepetten néztem a
szertefoszló patrónust, míg James fáradtan
bújt hozzám.
- Nem hiszem el, hogy ilyen korán kell felébreszteni az embert. - morgolódik.
- Hát igen, ha reggel nem tudsz felkelni, talán este kéne aludnod. - mosolygok rá, mire már legalább arra méltat, hogy feltámaszkodik és a szemembe néz. Szemöldökét aranyosan, játékosan felhúzza.
- Ne nézz így rám! Igazam van! - nevetek.
- Te sem gondolod komolyan. - ölti ki rám a nyelvét. „
Puszi
xoxo
- Nem hiszem el, hogy ilyen korán kell felébreszteni az embert. - morgolódik.
- Hát igen, ha reggel nem tudsz felkelni, talán este kéne aludnod. - mosolygok rá, mire már legalább arra méltat, hogy feltámaszkodik és a szemembe néz. Szemöldökét aranyosan, játékosan felhúzza.
- Ne nézz így rám! Igazam van! - nevetek.
- Te sem gondolod komolyan. - ölti ki rám a nyelvét. „
Puszi
xoxo
2012. december 3., hétfő
Ízelítő :D
Sziasztok!
:D
Nos, a következő friss az Inscrutable Girl c. blogomon lesz. A 48. Fejezet, ami reményeim szerint holnap kerül fel. (Ezer bocsánat a kései ízelítő miatt, de sikerül megbetegednem, és nem igazán volt erőm géphez jönni … de megoldom :D)
Nos, a következő friss az Inscrutable Girl c. blogomon lesz. A 48. Fejezet, ami reményeim szerint holnap kerül fel. (Ezer bocsánat a kései ízelítő miatt, de sikerül megbetegednem, és nem igazán volt erőm géphez jönni … de megoldom :D)
„Sosem
hittem volna, hogy ennyire szükségem lesz majd arra, hogy
elmeneküljek mindenki elől. Úgy érzem, mintha a
világ összeesküdött volna ellenem. De rá
kellett jönnöm, hogy ebben a világban nem a világ
változott ennyire visszájára, hanem én.
Én voltam az, aki drasztikusan megváltoztam az évek
során. Magam elől is elrejtettem a Bella elvesztésének
fájdalmát. Azt hiszem ez volt az oka annak, hogy ilyen
elviselhetetlen lettem. Ezen változtatnom kell. „
A
hét folyamán az ízelítőkön kívül
még jelentkezem.
Puszi
xoxo
Puszi
xoxo
2012. december 1., szombat
Emmy-díjátadó
Sziasztok!
Hétfő hajnalban lezajlott a 64. Emmy díjátadó, amelyet Los Angelesben rendeztek. A Modern család tarolt a vígjáték kategóriában, míg a Homeland a drámai kategóriában aratott nagy siker. Viszont az esélyesnek mondott Trónok harca, illetve a Reklámőrültek díj nélkül maradt. Az idei gálára az HBO 81 nevezéssel, a CBS 60, míg a PBS 58 díjat vitt el. A műsor vezető Jimmy Kimmel volt, aki nem magasodott ki. Bár azt pletykálják, hogy alapból nem akarta elvállalni a műsorvezetést, mert szétbotoxozta az arcát …
Hétfő hajnalban lezajlott a 64. Emmy díjátadó, amelyet Los Angelesben rendeztek. A Modern család tarolt a vígjáték kategóriában, míg a Homeland a drámai kategóriában aratott nagy siker. Viszont az esélyesnek mondott Trónok harca, illetve a Reklámőrültek díj nélkül maradt. Az idei gálára az HBO 81 nevezéssel, a CBS 60, míg a PBS 58 díjat vitt el. A műsor vezető Jimmy Kimmel volt, aki nem magasodott ki. Bár azt pletykálják, hogy alapból nem akarta elvállalni a műsorvezetést, mert szétbotoxozta az arcát …
Viszont nekünk,
magyaroknak igencsak sikeres hajnal zárult le. Hiszen Louis
CK, vagyis Székely Lajos nyerhetett egy szobrocskát a
Louie c. vígjátéksorozat egyik forgatókönyvéért,
sőt egy stand-up műsoráért is.
Vígjáték:
Legjobb férfi mellékszereplő: Eric Stonestreet (Modern család)
Legjobb női mellékszereplő: Julie Bowen ( Modern család)
Legjobb férfi vendégszereplő: Jimmy Fallon
Legjobb női vendégszereplő: Kathy Bates
Legjobb férfi főszereplő: John Cryes (Két pasi meg egy kicsi/Two and a Half Man)
Legjobb női főszereplő: Julia Louis-Dreyfus (Alelnök/Veep)
Legjobb rendező: Steven Levitan (Modern család)
Legjobb sorozat: Modern család
Legjobb férfi mellékszereplő: Eric Stonestreet (Modern család)
Legjobb női mellékszereplő: Julie Bowen ( Modern család)
Legjobb férfi vendégszereplő: Jimmy Fallon
Legjobb női vendégszereplő: Kathy Bates
Legjobb férfi főszereplő: John Cryes (Két pasi meg egy kicsi/Two and a Half Man)
Legjobb női főszereplő: Julia Louis-Dreyfus (Alelnök/Veep)
Legjobb rendező: Steven Levitan (Modern család)
Legjobb sorozat: Modern család
Dráma:
Legjobb férfi mellékszereplő: Aaron Paul (Tiszta szívás /Breaking Bed)
Legjobb férfi mellékszereplő: Aaron Paul (Tiszta szívás /Breaking Bed)
Legjobb női főszereplő: Claire Danes
(Homeland)
Legjobb férfi főszereplő: Damian Lewis (Homeland)
Legjobb női mellék szereplő: Maggie Smith (Downtown Abbey)
Legjobb rendező: Tim Van Patten (Gengszterkorzó /Boardwalk Empire)
Legjobb dráma: Homeland
Legjobb férfi főszereplő: Damian Lewis (Homeland)
Legjobb női mellék szereplő: Maggie Smith (Downtown Abbey)
Legjobb rendező: Tim Van Patten (Gengszterkorzó /Boardwalk Empire)
Legjobb dráma: Homeland
Legjobb
valóságshow: Amazing Race
Legjobb realityshow-házigazdája: Tom Bergeron (Dancing with the stars ~Szombat esti láz)
Legnézettebb tévéműsor: American Idol
Legjobb rendező: Glenn Weiss (65th Annual Tony Awards)
Legjobb sorozat: The Daily Show with Jon Stewart
Legjobb realityshow-házigazdája: Tom Bergeron (Dancing with the stars ~Szombat esti láz)
Legnézettebb tévéműsor: American Idol
Legjobb rendező: Glenn Weiss (65th Annual Tony Awards)
Legjobb sorozat: The Daily Show with Jon Stewart
Minisorozatok/filmek
Legjobb női mellékszereplő: Jessica Lange ( American Horror Story)
Legjobb férfi mellékszereplő: Tom Berenger (Hatfields&McCoys)
Legjobb férfi főszereplő: Kevin Costner (Hatfields&McCoys)
Legjobb női főszereplő: Julianne More (Versenyben az elnökségért)
Legjobb író: Danny Strong ( Versenybne az elnökségért/Game change)
Legjobb rendező: Jay Roach (Verseny az elnökségért/Game change)
Legjobb sorozat: Versenyben az elnökségért/ Game change
Legjobb női mellékszereplő: Jessica Lange ( American Horror Story)
Legjobb férfi mellékszereplő: Tom Berenger (Hatfields&McCoys)
Legjobb férfi főszereplő: Kevin Costner (Hatfields&McCoys)
Legjobb női főszereplő: Julianne More (Versenyben az elnökségért)
Legjobb író: Danny Strong ( Versenybne az elnökségért/Game change)
Legjobb rendező: Jay Roach (Verseny az elnökségért/Game change)
Legjobb sorozat: Versenyben az elnökségért/ Game change
De
botrányos és vicces dolgokban sem volt hiány az
idei Emmy-n. Az első és a leginkább emlegetett
jelenet, amikor Sofia Vergara sellő ruhája feladta a
szolgálatot, miután végigvonult a vörös
szőnyegen. És a 40 éves színésznő
fenekén szétment a cipzár.
A másik vicces esemény, már a díjátadón történt, amikor Jon Stewart igyekezett átvenni a díját a széksorok között a földön kúszott a színpad felé, ezután a díjátadása után, a köszönőbeszédében megszegte a protokollt és elkáromkodta magát. „Rettenetesen kiszámítható ez a kibaszott díjátadó”
Vagyis senki sem unatkozhatott az Emmy átadás közben …
A másik vicces esemény, már a díjátadón történt, amikor Jon Stewart igyekezett átvenni a díját a széksorok között a földön kúszott a színpad felé, ezután a díjátadása után, a köszönőbeszédében megszegte a protokollt és elkáromkodta magát. „Rettenetesen kiszámítható ez a kibaszott díjátadó”
Vagyis senki sem unatkozhatott az Emmy átadás közben …
Kellemes hétvégét!
Puszi <3
Puszi <3
U.I.: Újabb szavazás oldalt, mivel könyvkritikákat is megszavaztátok, ezért oldalt kiteszek egy szavazást, hogy milyen könyveket/könnysorozatokat olvastam eddig, többet is lehet jelölni és azokról írók véleményt. Ezenkívül blog, film és könyv kritikát chatben, és kommentben is lehet kérni.
2012. november 29., csütörtök
Ízelítő :D
Sziasztok!
:D
Nos, a következő friss a Secrets of Edward and Bella c. blogomon lesz. Méghozzá a 4. fejezet, ami előreláthatóan szombaton kerül fel...
Nos, a következő friss a Secrets of Edward and Bella c. blogomon lesz. Méghozzá a 4. fejezet, ami előreláthatóan szombaton kerül fel...
„Már három napja vagyok a Mirage-ban. Ez alatt az idő alatt rengeteg vámpírral és emberrel találkoztam. Sőt, voltak olyan vámpírok, akikkel még régebben találkoztam és bár ők emberi véren élnek, elég normálisak és nem szólnak semmit az én táplálkozási szokásaimhoz. A napjaim nagy részét azzal töltöttem, hogy valamelyik kaszinóban ütöttem el az időt. Vagy hajnal előtt pár órával körbenéztem a gyönyörűen, színesen kivilágított városban. Bár már a harmadik nap kissé aggódtam, hogy nem jön. Már rég itt kéne lennie. Bizonyára tudja, hogy itt vagyok. Pont ő ne tudná … Talán nem fog eljönni. Végül is már 20 év eltelt.”
Egyenlőre
ennyi, de hamarosan megint jelentkezem :D
Puszi
xoxo
Puszi
xoxo
2012. november 28., szerda
Breaking Down 2.
Helló!
Nos nem túl meglepően az Alkonyat befejező részével kezdeném.
Nos nem túl meglepően az Alkonyat befejező részével kezdeném.
Először is én csodálom
Stephenie Meyert, tényleg, teljes mértékben. Ő
volt az, aki - J.K. Rowling mellett - az egész modern fantasy-t fellendítette.
Sokakat inspirált és a vámpír kultusz is
szárnyal az Alkonyat miatt.
A könyv szerintem remek volt, persze abban is lehetne kivethető dolgokat találni, de most leginkább a filmről szeretnék beszélni. Előre is mindenkitől elnézést kérek, a saját véleményemet fogalmazom meg.
A könyv szerintem remek volt, persze abban is lehetne kivethető dolgokat találni, de most leginkább a filmről szeretnék beszélni. Előre is mindenkitől elnézést kérek, a saját véleményemet fogalmazom meg.
A szereplők … A
könyvbéli karakterek teljesen egybeforrtak a színészekkel.
És lássuk be tényleg a könyvhöz
válogatták ki őket. De most komolyan Kristen? Ne
értsen senki félre, bizonyára remek csaj, de
szerintem NEM színésznő! Olyan szinten nem tudja magát
belehelyezni a karakterbe és eljátszani a szerepét.
Láttam a Zathurat is, amiben szintén szerepelt, max 5
mondta volt, nem kell sokra gondolni, de szerintem a legjobb
alakítása A hirnökben volt. Lehet, hogy az
Alkonyat sorozattal futott be, de szerintem azt tudta a legjobban
elődani … Vagy csak az ember nem figyelt annyira és inkább
próbálta megfejteni, hogy mi áll a háttérben
és nem foglalkozott annyia azzal, hogy hogyan szerepel.
Mielőtt megnéztem volna moziban elolvastam egy ilyen kis
„összefoglalót”, hogy Kristennek vannak a filmben
mimikái. Igen, voltak és tény, hogy már a
száját is sikerült becsuknia. Ez már jelentős haladás volt.
A kicsi
Renesmee-t alakító Mackenzie Foy irtó aranyos
kislány, tényleg nagyon cuki és imádni való,
és még ha el is fogadjuk, hogy Renesmee egy félvér,
engem speciel kissé zavart, hogy ennyire ki volt pingálva
szegény.
Na de most már tényleg a filmről …
:D
Az eleje, ahogy kezdődött, az remek volt, nagyon szép, dinamikus és én imádtam, ahogy a képeket összevágták és megcsinálták.
A story … mivel olvastam a könyvet nem vártam semmi megdöbbentőt. De szerinte ez volt a legjobb film. Több vicces rész kapott benne helyet, beszólások és persze az Emmettes szkander is, ami a könyvben is szerepelt. És ezt imádtam.
De a vége … na az vitte a prímet!!!
Az eleje, ahogy kezdődött, az remek volt, nagyon szép, dinamikus és én imádtam, ahogy a képeket összevágták és megcsinálták.
A story … mivel olvastam a könyvet nem vártam semmi megdöbbentőt. De szerinte ez volt a legjobb film. Több vicces rész kapott benne helyet, beszólások és persze az Emmettes szkander is, ami a könyvben is szerepelt. És ezt imádtam.
De a vége … na az vitte a prímet!!!
SPOILER!!!!
Rettenetesen
meglepő és bravúros volt, ahogy megoldott és bekeverték Alice látomásával és az
ember tényleg elgondolkodott rajta, hogy oh szentséges szar mi
történik? Senki sem gondolta volna … Ez volt az
egésznek a fénypontja *-*
Ugyanakkor felmerül
a kérdés. Lesz folytatás? Meyer nem tett közzé
semmi erre utaló jelet, így elég valószínű,
hogy csak nyitva hagyta a kiskaput, hogyha esetleg beütne a
krakk. És ezt honnan veszem? Feltűnt
nektek, hogy Carlisle és Aro is kihangsúlyozta a végén,
a „most” szócskát. Ezzel arra utalva, hogy ez még
nem teljesen lezárt dolog. De jöhet-e egy váratlan
fordulat, ami magával hordozhatja a folytatás
lehetőségét?
2012. november 27., kedd
Ízelítő :D
Sziasztok!
:D
Ez egy pinduri ízelítő a Kígyó a Főnix és az Oroszlán című blogom következő fejezetéből. Ami előreláthatóan csütörtökön kerül majd fel...
Ez egy pinduri ízelítő a Kígyó a Főnix és az Oroszlán című blogom következő fejezetéből. Ami előreláthatóan csütörtökön kerül majd fel...
„
Egész
délután tűkön ültem, hogy
mit lép Nobby. Nem kockáztathattam meg mindent.
Akárhogy dönt nekem kell cselekednem. Nekem kell
kezdeményeznem, hogy én lehessek a domináló
fél.
- Lily, ez most komoly? - kérdezi Mark, ahogy végre sikerült bejutnom az irodába.
- Ha megmondod, hogy mire gondolsz … - nézek rá lágyan.
- Gyakorlatilag szembementél a miniszterrel! Ennek következményei lehetnek! Elég súlyosok! Mond csak, végiggondoltad ezt? - támad rám Mark....”
- Lily, ez most komoly? - kérdezi Mark, ahogy végre sikerült bejutnom az irodába.
- Ha megmondod, hogy mire gondolsz … - nézek rá lágyan.
- Gyakorlatilag szembementél a miniszterrel! Ennek következményei lehetnek! Elég súlyosok! Mond csak, végiggondoltad ezt? - támad rám Mark....”
Ezenkívül
holnap vagy holnap után hozok film kritikát is. És
most már próbálom rendszeresíteni a
blogot :D
Puszi
xoxo
Puszi
xoxo
2012. november 26., hétfő
Kérleeeeeek titeket! *-*
Sziasztok!
Nos, a szavazás lezárult és köszönöm mindenkinek, aki szánt a szavazásra körülbelül egy percet vagy még annyit se és bejelölte a saját véleményének megfelelőt.
Így végül is lesznek ajánlások, mind filmekhez, könyvekhez, mind blogokhoz. Előzetesek a többi blogjaimhoz és ha találok, akkor érdekes infókat is teszek közzé. Blogversenyeket hébe-hóba tartok, nem túl gyakran, így azoknak sem okoz majd nagy fennakadásokat, akik nem szerették volna.
Holnap felkerül majd az ízelítő a Kígyó a Főnix és az Oroszlán blogom következő részéből.
Másik téma … Nos, nem igazán tudom, hogy tudjátok-e vagy sem, de a lényeg, hogy részt vettem egy novellaíró versenyen. Sajnálatos módon ez a verseny nem indult el :( Nagyon sajnálom, de Majomka ennek ellenére kitette a novellámat amiért kaptam tőle egy „díjat” vagy inkább, mivel nem volt verseny emléklapnak nevezném.
Nos, a szavazás lezárult és köszönöm mindenkinek, aki szánt a szavazásra körülbelül egy percet vagy még annyit se és bejelölte a saját véleményének megfelelőt.
Így végül is lesznek ajánlások, mind filmekhez, könyvekhez, mind blogokhoz. Előzetesek a többi blogjaimhoz és ha találok, akkor érdekes infókat is teszek közzé. Blogversenyeket hébe-hóba tartok, nem túl gyakran, így azoknak sem okoz majd nagy fennakadásokat, akik nem szerették volna.
Holnap felkerül majd az ízelítő a Kígyó a Főnix és az Oroszlán blogom következő részéből.
Másik téma … Nos, nem igazán tudom, hogy tudjátok-e vagy sem, de a lényeg, hogy részt vettem egy novellaíró versenyen. Sajnálatos módon ez a verseny nem indult el :( Nagyon sajnálom, de Majomka ennek ellenére kitette a novellámat amiért kaptam tőle egy „díjat” vagy inkább, mivel nem volt verseny emléklapnak nevezném.
Még
egyszer hálás köszönetem Majomkának,
hogy még így is fordított időt a novellámra
<3
És
szeretném mindenkinek a figyelmébe ajánlani a
novellámat. Ami NEM
fanfic, hanem sajt kreálmány. Mielőtt bárki
megkérdezné, természetesen fantasy-ról
van szó és vámpírok is vannak benne, még
ha nem is a megszokottak. Mivel ez az első olyan novella, ami nem
fanficre épül, ezért igazán hálás
lennék, ha bekukkantanátok Majomka
blogjára és elolvasnátok. Esetleg
megdobnátok egy-két véleménnyel. Akár
chat-ben, akár itt a bejegyzés alatt.
A
novellámról ....
Témája:
Bosszú
Címe:
After world
Stílusa:
öhm, mondjuk úgy, amolyan megszokott, rám
jellemző, bonyolult, kevés érzelem, sok "akció"
...
És
két kép, ami passzol a story-hoz:
Kérlek
szépen titeket, ha időtök engedi, akkor nézzétek
meg. Nagyon hálás lennék nektek néhány
véleményért :)
Puszi <3
Puszi <3
2012. november 10., szombat
Reklám ...
Sziasztok!
Gondoltam, amíg a szavazások zajlanak, addig is teszek fel valamit. Így hát eljött a reklám ideje xD
Úgy gondoltam bemutatom azoknak, a többi blogjaimat, akik nem ismerik őket és esetleg kedvet adhatok nekik, hogy szabad idejük akadván bekukkantsanak a történeteimre.
Gondoltam, amíg a szavazások zajlanak, addig is teszek fel valamit. Így hát eljött a reklám ideje xD
Úgy gondoltam bemutatom azoknak, a többi blogjaimat, akik nem ismerik őket és esetleg kedvet adhatok nekik, hogy szabad idejük akadván bekukkantsanak a történeteimre.
Úgy
járja, hogy az első blogommal kezdjem. És ez nem más,
mint A Kígyó, a Főnix és az Oroszlán.
Ez volt az a blog, amit leges legelőször nyitottam. De ami még érdekesebb, hogy még mindig folytatom. Két „könyvből” tevődik össze, melyek idáig összesen 74 fejezettel rendelkeznek. El kell ismernem, az eleje még eléggé szárnypróbálgatás volt és a későbbiekben szándékomban áll az elejét újra írni. A történet J.K Rowling Harry Potter könyvsorozatának fanfice … Lily és James párosítású. A történetben központi szerepet kapnak a Roxfort alapítói és Lily személyisége is eléggé más, mint ahogy sokan elképzelik a jó Lily Evanst. Az első könyvben jutnak igazán szerephez az alapítók, a tőlük származó mágia és Voldemort is. Természetesen a romantikus szál is szépen kacskaringózik, az egész történeten keresztül. Bonyodalmakkal és izgalommal megspékelve.
Ez volt az a blog, amit leges legelőször nyitottam. De ami még érdekesebb, hogy még mindig folytatom. Két „könyvből” tevődik össze, melyek idáig összesen 74 fejezettel rendelkeznek. El kell ismernem, az eleje még eléggé szárnypróbálgatás volt és a későbbiekben szándékomban áll az elejét újra írni. A történet J.K Rowling Harry Potter könyvsorozatának fanfice … Lily és James párosítású. A történetben központi szerepet kapnak a Roxfort alapítói és Lily személyisége is eléggé más, mint ahogy sokan elképzelik a jó Lily Evanst. Az első könyvben jutnak igazán szerephez az alapítók, a tőlük származó mágia és Voldemort is. Természetesen a romantikus szál is szépen kacskaringózik, az egész történeten keresztül. Bonyodalmakkal és izgalommal megspékelve.
Tudod,
ha az ember sok mindent megélt, tudja, hogy mikor mi a jó
és mi a rossz, mit kell tennie, hogy másoknak jó
legyen vagy éppen rossz. És én már elég
sok mindent megéltem.
/by:me/
A
másik blogom a The Inscrutable Girl. Stephenie Meyer Twilight
saga fanfiction. Bonyolult, sok titokkal, cselekménnyel,
szereplővel és igen, politikai alakulásokkal.
Mindenkinek ajánlom, akik szeretik a Volturit, ugyanis
jelentős szerepük van a történetben. A legutóbbi
fejezet a 44-ik fejezet volt, de még van sütnivalóm
a történetben. Már csak magamból kiindulva
Edward-Bella párosítású, viszont
egyenlőre a szerelem kevesebb helyet kap, mint mondjuk a bonyodalmak
és a titkok, de ami késik, az nem múlik....
„Úgy
ragyogsz mint a gyémánt, amelyet jó erősen
simára csiszoltak, tele fájdalommal és
szenvedéssel. Még a gyémántkészítők
sem tudhatják milyen csodát adnak ki kezeik közül,
egy gyönyörűen csillogó ékkövet, amely
értékétől eltekintve is jelentős. Már
csak belegondolni is furcsa, hogy az apró kis kő mennyire
kemény és törhetetlen, mint te.”
/by:me/
/by:me/
És
a legújabb blogom a Secrets of Edward and Bella. Szintén
Edward-Bella párosítású blog. Jóval
több helyet kap benne a szerelem, és a testi vágy
is. Ezen úton módon szeretnék mindenkit
megnyugtatok, hogy az elején Edward-Tanya párosítással
induló történettől nem kell megijedni. Ez a
történet nem ígérkezik olyan hosszúnak, sőt,
kifejezetten csak olyan 20-30 fejezet körülinek gondolom,
egyenlőre, aztán meglátjuk mi lesz belőle ...
„Te
vagy az egyetlen. Az egyetlen, aki megért. Az egyetlen, aki
látta, milyen voltam. Soha nem tudnám elmagyarázni
senkinek … te vagy az egyetlen. Az egyetlen, akinek beszélhetek
erről...”
/Richelle Mead Vámpírakadémia VI./
/Richelle Mead Vámpírakadémia VI./
2012. november 4., vasárnap
Hogyan folytassam?
Sziasztok!
Igen, igen, nem tűntem el! Gondolkodtam, hogy mit kezdjek a bloggal és arra jutottam, hogy amolyan mindenes blog lesz belőle.
Szeretnék majd könyv kritikákat feltenni. Új filmekről infókat összeszedni. Esetleg pár érdekes információ mindennel kapcsolatban ( természetfelettivel, filmekkel, könyvekkel).
Blogajánlásokkal, esetek kritikákkal versenyekkel. Talán előzeteseket is tehetnék fel a blogjaimmal kapcsolatban.
De mindez attól függ, hogy mennyire érdekel ez titeket.
Úgyhogy igazán örülnék, ha megosztanátok velem a véleményeteket vagy kéréseiteket és én mindennek próbálok majd eleget tenni. Épp ezért úgy döntöttem, hogy szavazásokat teszek ki, két hétig lesznek kinn … Örülnék, ha kapnék visszajelzéseket, hogy titeket mi érdekelne …
Előre is köszönöm <3
puszi
xoxo
Igen, igen, nem tűntem el! Gondolkodtam, hogy mit kezdjek a bloggal és arra jutottam, hogy amolyan mindenes blog lesz belőle.
Szeretnék majd könyv kritikákat feltenni. Új filmekről infókat összeszedni. Esetleg pár érdekes információ mindennel kapcsolatban ( természetfelettivel, filmekkel, könyvekkel).
Blogajánlásokkal, esetek kritikákkal versenyekkel. Talán előzeteseket is tehetnék fel a blogjaimmal kapcsolatban.
De mindez attól függ, hogy mennyire érdekel ez titeket.
Úgyhogy igazán örülnék, ha megosztanátok velem a véleményeteket vagy kéréseiteket és én mindennek próbálok majd eleget tenni. Épp ezért úgy döntöttem, hogy szavazásokat teszek ki, két hétig lesznek kinn … Örülnék, ha kapnék visszajelzéseket, hogy titeket mi érdekelne …
Előre is köszönöm <3
puszi
xoxo
2012. október 27., szombat
Új blog
Sziasztok!
Örömmel jelentem be, hogy megnyitottam a megszavazott blogot, a Secrets of Edward and Bella címen.Egyenlőre még nem tudom mikor kerül fel az első fejezet, de a következő hét folyamán biztosan felteszem.
Viszont ezt a blogot sem zárom be, nem tudom mit kezdjek egyenlőre vele, szóval amolyan mindenes blog lesz belőle … Egyenlőre ennek a blognak az átalakításába nem kezdtem bele. Lassan, de biztosan el fog az is készülni.
Kellemes hétvégét! Jó őszi szünetet a tanulóknak!
Puszi<3
xoxo
Örömmel jelentem be, hogy megnyitottam a megszavazott blogot, a Secrets of Edward and Bella címen.Egyenlőre még nem tudom mikor kerül fel az első fejezet, de a következő hét folyamán biztosan felteszem.
Viszont ezt a blogot sem zárom be, nem tudom mit kezdjek egyenlőre vele, szóval amolyan mindenes blog lesz belőle … Egyenlőre ennek a blognak az átalakításába nem kezdtem bele. Lassan, de biztosan el fog az is készülni.
Kellemes hétvégét! Jó őszi szünetet a tanulóknak!
Puszi<3
xoxo
2012. október 8., hétfő
34.Fejezet - Epilogue
Sziasztok!
Egyszerűen nem tudom mit is mondhatnék. Ez az első blogom, ami befejeződött. Szóval fogalmam sincs mit is mondhatnék. De szeretném megköszönni mindenkinek, aki olvasta a történetet, de legfőképpen Atinak, aki már az eleje óta kifejezte véleményét a fejezetekkel kapcsolatban és persze a pipáknak a fejezetek végén. De persze a rendszeres olvasóknak és a csak idetévedőknek is nagyon hálás vagyok. A blog nem fog bezárni, egyenlőre ugyan még nem tudom mit kezdek vele, de valamit kitalálok...
De most vissza a történethez... Az epilógus, hát nem igazán van mit hozzáfűznöm. Remélem elnyerte tetszéseteket és Atinak üzenem, hogy azért arra a parkettára vigyázni :P
Ajánlom hozzá Avril Lavigne-től az Innocence c. számot.
Puszi: LilyV
xoxoxoxoxo
Egyszerűen nem tudom mit is mondhatnék. Ez az első blogom, ami befejeződött. Szóval fogalmam sincs mit is mondhatnék. De szeretném megköszönni mindenkinek, aki olvasta a történetet, de legfőképpen Atinak, aki már az eleje óta kifejezte véleményét a fejezetekkel kapcsolatban és persze a pipáknak a fejezetek végén. De persze a rendszeres olvasóknak és a csak idetévedőknek is nagyon hálás vagyok. A blog nem fog bezárni, egyenlőre ugyan még nem tudom mit kezdek vele, de valamit kitalálok...
De most vissza a történethez... Az epilógus, hát nem igazán van mit hozzáfűznöm. Remélem elnyerte tetszéseteket és Atinak üzenem, hogy azért arra a parkettára vigyázni :P
Ajánlom hozzá Avril Lavigne-től az Innocence c. számot.
Puszi: LilyV
xoxoxoxoxo
Egyszer
majd, tudod, szép lesz újra minden,
Nem lesz hiba a dalban, nem lesz hiba a versben,
Igaz lesz minden szó, a csókok szívhez érnek,
S a madarak messzi délről lassan hazatérnek.
Koltay Gergely
Nem lesz hiba a dalban, nem lesz hiba a versben,
Igaz lesz minden szó, a csókok szívhez érnek,
S a madarak messzi délről lassan hazatérnek.
Koltay Gergely
Rémes
gondolatok futottak végig az agyamon, hogy ilyen sivár
lenne az életem Harry nélkül. Miatta jöttem
vissza az életbe, most nem mehet el ő! Nem, az nem lehet!
- Még él, de súlyos az állapota … - mondja halkan Draco és én úgy érzem a sötétség peremén táncolok és kibillenek az egyensúlyomból.
- Mungoban van? - kérdezem sürgetően és a könnycsatornáim azonnal megnyílnak. Aprót bólintva felel. - Itt maradnál Teddy-vel? Muszáj bemennem hozzá! - kezdem már kissé hisztérikusan és meg sem várom a választ már rohanok is a védővarázs széléhez, hogy hopponáljak. Mi a francnak romboltuk le a kandallót? Úgy szaladtam, mintha az életem múlna rajta, de ez még nem volt elég, még gyorsabban akartam, úgy éreztem, hogy egy csiga lassúságával haladok a célom felé. De aztán csak kijutottam és hopponáltam az ispotályba. Mindenhol hatalmas tömeg volt. Bizonyára rengeteg sérült volt, de ez mind engem egyáltalán nem érdekelt, engem csak Harry érdekelt és hogy rendbe jöjjön. Megkérdeztem a recepcióst, hogy hol van, aki azonnal útba is igazított én meg elkezdtem átverekedni magam a tömegen a kijelölt kórterem felé. Azonnal benyitok az ajtón, de már ki is küldenek a gyógyítók, akik éppen Harry-t vizsgálják. Így amíg nem mehetek be hozzá tövig rágom a körmeimet. Rettenetes szokás, de ez most hol zavar engem? Nem tudom mennyi idő telt el, amíg végre kijöttek a gyógyítók, de nekem óráknak tűnt.
- Hogy van? - kérdeztem hisztérikusan magas hangon.
- A rokona? - kérdezi az egyik gyógyító.
- A felesége vagyok. Kérem, mondják el, hogy hogy van!
- Nos, Mrs Potter a férje nincs túl jó állapodtam. Alig él. A szervezete túlterhelt és nem tud regenerálódni.
- De ugye meg tudják menteni?
- Mindent megteszünk hölgyem. Ne aggódj, a férje elég jó esélyekkel küzd az életéért.
- Ezt hogy érti? - kérdezem, míg a könnyeim újra elkezdenek folyni, amikor már épp azt hittem kordában tudom őket tartani.
- Nem mondhatom, hogy a férje biztosan fel fog épülni, de elég jó esélyei vannak. Ha 10 napon belül nem tér magához, akkor viszont az esélyei jelentősen romlanak. Folyamatos megfigyelés alatt tarjuk és mindent megteszünk érte. Legyen erős hölgyem. - mondja nyugtató hangon a gyógyító, de ettől egyáltalán nem érzem magam jobban … De azért megköszönöm a kedvességét és bemegyek Harry-hez. Még a Roxfortban is jó párszor láttam őt a gyengélkedőn sebesülten, de ez teljesen más dolog. Látni őt élet és halál közt. A könnyeim megállíthatatlanul folynak a szememből és csak nézem őt. Nem tehetek mást, mint várok. És én ezt teszem, csak várok, hogy magához térjen. Már négy napja csak azt várom, hogy magához térjen, vagy változzon valami, bármi. De semmi! Ugyanúgy fekszik, mint egy halott és ez rettenetes lyukat váj a szívembe. Az elmúlt napokat végig itt töltöttem, csak enni és zuhanyozni mentem haza, semmi másért. Csak vártam a csodára, hogy magához tér... Viszont ma valami furcsa történt, a halottak újra itt voltak, méghozzá Harry ágya körül. És ez nem kecsegtetett túl sok jóval.
- Mit akartok? Mit csináltok vele? - kérdeztem idegesen.
- Ne aggódj, csak jót teszünk. - súgja egy hang messziről jött csengéssel.
- Ugye nem viszitek el tőlem? - kérdezem megtörten, de erre már nem kapok választ. Csak szótlanul körbe „állják” az ágyat és Harry felé fordulnak. Fény árad belőlük, ami Harry-be szivárog. De én nem értem, hogy mi történik, egyszerűen nem értek semmit és rettegek, hogy ez már a vég …
- Még él, de súlyos az állapota … - mondja halkan Draco és én úgy érzem a sötétség peremén táncolok és kibillenek az egyensúlyomból.
- Mungoban van? - kérdezem sürgetően és a könnycsatornáim azonnal megnyílnak. Aprót bólintva felel. - Itt maradnál Teddy-vel? Muszáj bemennem hozzá! - kezdem már kissé hisztérikusan és meg sem várom a választ már rohanok is a védővarázs széléhez, hogy hopponáljak. Mi a francnak romboltuk le a kandallót? Úgy szaladtam, mintha az életem múlna rajta, de ez még nem volt elég, még gyorsabban akartam, úgy éreztem, hogy egy csiga lassúságával haladok a célom felé. De aztán csak kijutottam és hopponáltam az ispotályba. Mindenhol hatalmas tömeg volt. Bizonyára rengeteg sérült volt, de ez mind engem egyáltalán nem érdekelt, engem csak Harry érdekelt és hogy rendbe jöjjön. Megkérdeztem a recepcióst, hogy hol van, aki azonnal útba is igazított én meg elkezdtem átverekedni magam a tömegen a kijelölt kórterem felé. Azonnal benyitok az ajtón, de már ki is küldenek a gyógyítók, akik éppen Harry-t vizsgálják. Így amíg nem mehetek be hozzá tövig rágom a körmeimet. Rettenetes szokás, de ez most hol zavar engem? Nem tudom mennyi idő telt el, amíg végre kijöttek a gyógyítók, de nekem óráknak tűnt.
- Hogy van? - kérdeztem hisztérikusan magas hangon.
- A rokona? - kérdezi az egyik gyógyító.
- A felesége vagyok. Kérem, mondják el, hogy hogy van!
- Nos, Mrs Potter a férje nincs túl jó állapodtam. Alig él. A szervezete túlterhelt és nem tud regenerálódni.
- De ugye meg tudják menteni?
- Mindent megteszünk hölgyem. Ne aggódj, a férje elég jó esélyekkel küzd az életéért.
- Ezt hogy érti? - kérdezem, míg a könnyeim újra elkezdenek folyni, amikor már épp azt hittem kordában tudom őket tartani.
- Nem mondhatom, hogy a férje biztosan fel fog épülni, de elég jó esélyei vannak. Ha 10 napon belül nem tér magához, akkor viszont az esélyei jelentősen romlanak. Folyamatos megfigyelés alatt tarjuk és mindent megteszünk érte. Legyen erős hölgyem. - mondja nyugtató hangon a gyógyító, de ettől egyáltalán nem érzem magam jobban … De azért megköszönöm a kedvességét és bemegyek Harry-hez. Még a Roxfortban is jó párszor láttam őt a gyengélkedőn sebesülten, de ez teljesen más dolog. Látni őt élet és halál közt. A könnyeim megállíthatatlanul folynak a szememből és csak nézem őt. Nem tehetek mást, mint várok. És én ezt teszem, csak várok, hogy magához térjen. Már négy napja csak azt várom, hogy magához térjen, vagy változzon valami, bármi. De semmi! Ugyanúgy fekszik, mint egy halott és ez rettenetes lyukat váj a szívembe. Az elmúlt napokat végig itt töltöttem, csak enni és zuhanyozni mentem haza, semmi másért. Csak vártam a csodára, hogy magához tér... Viszont ma valami furcsa történt, a halottak újra itt voltak, méghozzá Harry ágya körül. És ez nem kecsegtetett túl sok jóval.
- Mit akartok? Mit csináltok vele? - kérdeztem idegesen.
- Ne aggódj, csak jót teszünk. - súgja egy hang messziről jött csengéssel.
- Ugye nem viszitek el tőlem? - kérdezem megtörten, de erre már nem kapok választ. Csak szótlanul körbe „állják” az ágyat és Harry felé fordulnak. Fény árad belőlük, ami Harry-be szivárog. De én nem értem, hogy mi történik, egyszerűen nem értek semmit és rettegek, hogy ez már a vég …
(Harry
szemszöge)
A sötétségen kívül semmi más nem maradt nekem egy ideig, amíg édesanyám hangja is elhalt a visszhangban. Kerestem kutattam, de nem találtam semmit sem a feneketlen sötétségen kívül. Mindenről megfeledkeztem, nem tudtam rendesen gondolkozni, csak kétségbeesetten kerestem anyámat. Bármit megtettem volna, hogy újra megszólaljon, de nem tette. Hagyott a sötétség tengerében fuldokolni, ahelyett, hogy kihúzott volna a mélyből a fénybe. Aztán egyszer csak a nagy semmiből olyan volt, mintha hullámozni kezdett volna a sötétség. És ide-oda dobált. Még szerencse, hogy nem vagyok tengeri beteg … ez a csapkodás egyre erősebbé vált, aztán fájdalmas fény vetet át a sötétség helyét.
- Kisfiam. - hallom újra édesanyám hangját. Körbeforgolódom, de most a fénytől nem látok semmit, amíg fel nem bukkan a messzeségből egy női alak. - Tarts ki fiam. - súgja távoli hangon.
- Anya! - nyúlok felé, de nem érinthetem, ahogy a kezem átcsusszan az övén. Elnézően mosolyog rám.
- Mind melletted vagyunk. Nem lesz semmi baj. Csak még tarts ki egy kicsit.
- Mi történik most velem?
- Segítünk visszatalálnod az életbe.
- Nem értem.
- Nem is kell fiam. Hamarosan magadhoz fogsz térni és éled az életed, boldogan. - erre a kijelentésre hirtelen az értelmes gondolataim feltörtek a tudatom mélyéről. Voldemort és a csata. Ginny és a babánk.
- Voldemort meghalt? - kérdezem végül reménykedve, mire ő bólint.
- Igen. Most már vége. - mosolyog kedvesen. - Büszkék vagyunk rád fiam.
- És Ginny? - kérdezem aggódva.
- Jól vannak, de nagyon megviseli, hogy nem térsz magadhoz, de nincsen bajuk, ne aggódj.
- Köszönöm anyu. - mondom hálásan és próbálom magamba inni arcának nyugtató anyai vonásait.
- Ne feledd, mindig veled vagyunk fiam. Szeretünk téged. - szól még halkabban és még távolabbról, egyre kevésbé látom.
- Én is szeretlek titeket. - mondom halkan nézve a hűlt helyét. És újra indul a küzdelmem a sötétséggel, de ez más volt. Nem tűnt olyan veszélyesnek és mintha világosabb is lett volna, de még nem láttam alakokat, formákat, még mindig tudatlan voltam, de már a gondolataim kitisztultak és már úgy éreztem van erőm harcolni az életemért. És úgy tűnik ez elég. Mivel végre már éreztem a testem, nem csak egy testetlen gondolat voltam a testemben. Megmozdítottam a kezem, aztán a szemem, míg végül ki nem sikerült nyitnom. Először még fájdalmas volt a megrohamozott fényesség a szobában, de aztán a szemem hozzászokott a fényhez és a formákhoz. Ahogy már rendesen láttam, rögtön Gint kerestem, akit meg is pillantottam az ágy mellett álldogálva és döbbenten pislogva. Próbáltam megszólalni, de nem jöttek ki értelmes hang a számon, csak valami rekedt hablaty, de második próbálkozásra már sikerült összehoznom egy értelmes szót.
- Gin. - mosolyogtam rá, majd krákogtam még egy sort, hogy rendesen tudjak beszélni.
- Harry. - sóhajt fel megkönnyebbülten és megfogja a kezem. - Annyira rám ijesztettél! Ez nem volt szép. - próbál dorgáló hangszínt felvenni, de a mosoly feledteti a feddését. Egy puszit nyom a homlokomra és kilép az ajtón, hogy hívjon egy gyógyítót. Szerintem teljesen feleslegesen, ugyanis különösebben nem fáj semmim, egy-két kisebb seben kívül csak fáradt vagyok. Miután a gyógyító megvizsgált, Ginny-hez fordult.
- Most már rendben lesz a férje. - mondja nyugodt hangon. - De még pár napig mindenképpen benntartjuk megfigyelésre és a maradék sebeinek az ellátására. Ezenkívül még két hétig semmiképpen nem mehet visszadolgozni. Pihennie kell.
- Rendben van. Köszönjük. - mosolyog rá kedvesen Gin. És leül mellém az ágyra, miután magunkra hagynak.
- Mond csak Drágám, mikor aludtál utoljára rendesen? - kérdezem nevetve álmos szemeibe nézve.
- Naa, ez egyáltalán nem vicces. - mondja durcásan.
- Kicsim, tudod, hogy a kicsire is gondolnod kell! - mondom már dorgálóan, de mivel anyám azt mondta jól vannak, ezért nem aggódom … annyira.
- Tudom és hidd el, ha a picur nem lenne enni sem ettem volna. - simítja kezét a hasára, amin már egy kissé gömbölyödik.
- Na sipirc haza Ginny, aludni! - mondom ellentmondást nem tűrően.
- De … - ellenkezett volna, de én nem hagyom.
- Nincsen de! Nyomás!
- Jól van jól van. - sóhajt fel és egy lágy csókot nyom a számra. - De aztán szót fogadni a gyógyítóknak. - mosolyog rám, mint egy anyuka a gyerekére, én meg erre válaszul kiöltöm rá a nyelvem. - Úgy két óra múlva Mio és Ron is bejönnek hozzád, azt mondták. - nyom még egy csókot ajkaimra és végül elmegy pihenni. Így én is nyugodtan alszom még egy kicsit …
A sötétségen kívül semmi más nem maradt nekem egy ideig, amíg édesanyám hangja is elhalt a visszhangban. Kerestem kutattam, de nem találtam semmit sem a feneketlen sötétségen kívül. Mindenről megfeledkeztem, nem tudtam rendesen gondolkozni, csak kétségbeesetten kerestem anyámat. Bármit megtettem volna, hogy újra megszólaljon, de nem tette. Hagyott a sötétség tengerében fuldokolni, ahelyett, hogy kihúzott volna a mélyből a fénybe. Aztán egyszer csak a nagy semmiből olyan volt, mintha hullámozni kezdett volna a sötétség. És ide-oda dobált. Még szerencse, hogy nem vagyok tengeri beteg … ez a csapkodás egyre erősebbé vált, aztán fájdalmas fény vetet át a sötétség helyét.
- Kisfiam. - hallom újra édesanyám hangját. Körbeforgolódom, de most a fénytől nem látok semmit, amíg fel nem bukkan a messzeségből egy női alak. - Tarts ki fiam. - súgja távoli hangon.
- Anya! - nyúlok felé, de nem érinthetem, ahogy a kezem átcsusszan az övén. Elnézően mosolyog rám.
- Mind melletted vagyunk. Nem lesz semmi baj. Csak még tarts ki egy kicsit.
- Mi történik most velem?
- Segítünk visszatalálnod az életbe.
- Nem értem.
- Nem is kell fiam. Hamarosan magadhoz fogsz térni és éled az életed, boldogan. - erre a kijelentésre hirtelen az értelmes gondolataim feltörtek a tudatom mélyéről. Voldemort és a csata. Ginny és a babánk.
- Voldemort meghalt? - kérdezem végül reménykedve, mire ő bólint.
- Igen. Most már vége. - mosolyog kedvesen. - Büszkék vagyunk rád fiam.
- És Ginny? - kérdezem aggódva.
- Jól vannak, de nagyon megviseli, hogy nem térsz magadhoz, de nincsen bajuk, ne aggódj.
- Köszönöm anyu. - mondom hálásan és próbálom magamba inni arcának nyugtató anyai vonásait.
- Ne feledd, mindig veled vagyunk fiam. Szeretünk téged. - szól még halkabban és még távolabbról, egyre kevésbé látom.
- Én is szeretlek titeket. - mondom halkan nézve a hűlt helyét. És újra indul a küzdelmem a sötétséggel, de ez más volt. Nem tűnt olyan veszélyesnek és mintha világosabb is lett volna, de még nem láttam alakokat, formákat, még mindig tudatlan voltam, de már a gondolataim kitisztultak és már úgy éreztem van erőm harcolni az életemért. És úgy tűnik ez elég. Mivel végre már éreztem a testem, nem csak egy testetlen gondolat voltam a testemben. Megmozdítottam a kezem, aztán a szemem, míg végül ki nem sikerült nyitnom. Először még fájdalmas volt a megrohamozott fényesség a szobában, de aztán a szemem hozzászokott a fényhez és a formákhoz. Ahogy már rendesen láttam, rögtön Gint kerestem, akit meg is pillantottam az ágy mellett álldogálva és döbbenten pislogva. Próbáltam megszólalni, de nem jöttek ki értelmes hang a számon, csak valami rekedt hablaty, de második próbálkozásra már sikerült összehoznom egy értelmes szót.
- Gin. - mosolyogtam rá, majd krákogtam még egy sort, hogy rendesen tudjak beszélni.
- Harry. - sóhajt fel megkönnyebbülten és megfogja a kezem. - Annyira rám ijesztettél! Ez nem volt szép. - próbál dorgáló hangszínt felvenni, de a mosoly feledteti a feddését. Egy puszit nyom a homlokomra és kilép az ajtón, hogy hívjon egy gyógyítót. Szerintem teljesen feleslegesen, ugyanis különösebben nem fáj semmim, egy-két kisebb seben kívül csak fáradt vagyok. Miután a gyógyító megvizsgált, Ginny-hez fordult.
- Most már rendben lesz a férje. - mondja nyugodt hangon. - De még pár napig mindenképpen benntartjuk megfigyelésre és a maradék sebeinek az ellátására. Ezenkívül még két hétig semmiképpen nem mehet visszadolgozni. Pihennie kell.
- Rendben van. Köszönjük. - mosolyog rá kedvesen Gin. És leül mellém az ágyra, miután magunkra hagynak.
- Mond csak Drágám, mikor aludtál utoljára rendesen? - kérdezem nevetve álmos szemeibe nézve.
- Naa, ez egyáltalán nem vicces. - mondja durcásan.
- Kicsim, tudod, hogy a kicsire is gondolnod kell! - mondom már dorgálóan, de mivel anyám azt mondta jól vannak, ezért nem aggódom … annyira.
- Tudom és hidd el, ha a picur nem lenne enni sem ettem volna. - simítja kezét a hasára, amin már egy kissé gömbölyödik.
- Na sipirc haza Ginny, aludni! - mondom ellentmondást nem tűrően.
- De … - ellenkezett volna, de én nem hagyom.
- Nincsen de! Nyomás!
- Jól van jól van. - sóhajt fel és egy lágy csókot nyom a számra. - De aztán szót fogadni a gyógyítóknak. - mosolyog rám, mint egy anyuka a gyerekére, én meg erre válaszul kiöltöm rá a nyelvem. - Úgy két óra múlva Mio és Ron is bejönnek hozzád, azt mondták. - nyom még egy csókot ajkaimra és végül elmegy pihenni. Így én is nyugodtan alszom még egy kicsit …
(Ginny
szemszöge)
Annyira megkönnyebbültem, hogy magához tért. Őszintén szólva meg voltam róla győződve, hogy azok halottak magukkal akarják vinni. De így nagyon halás vagyok nekik, hogy segítettek neki magához térni. Vagyis azt hiszem ezt tették … a közös lakásunkba megyek vissza, ahol teljes csönd uralkodik, mivel Teddy és Meda még az Odúban vannak. Igazából eleinte oda indultam, de aztán meggondoltam magam. Itt jobban tudok pihenni … 9 órát aludtam egyhuzamban, ami azért nem kis teljesítmény az elmúlt napokhoz képest. Már jócskán sötétedett, de mielőtt még bementem volna Harry-hez átmentem az Odúba és én fektettem le Teddy-t aludni. Harry-t 3 napig tartották még benn, de aztán kiengedték. Egyenlőre az Odúban maradtunk, mivel Harry-nek még sokat kellett pihennie és így sokkal könnyebb volt. Az első otthon töltött hét után, Harry-t már képtelenség volt ágyban tartani. Nem csodálom, de azért figyeltem, hogy ne ugrándozzon olyan sokat és eleget pihenjen. Míg a következő héten, az első munkanapja előtt egy hatalmas ünnepi vacsit tartottunk, a családdal és a közeli barátokkal, az Odú kertjében. A hangulat remek volt, amiről legfőképp George gondoskodott. De aztán a desszert előtt Mio és Ron felállta, magukra vonva a figyelmet. Nem kellett magyarázni, láttam barátnőmön, hogy mi az oka.
- Fontos bejelentést szeretnénk tenni Hermionéval. - mondja ünnepélyesen Ron, míg Mio csak mosolyog. - A következő hónapban összeházasodunk. - mondja vidáman Ron, amire persze George és Harry le is támadják őt a gratulációval és az ökörségükkel, meg persze mindenki gratulál nekik.
- Ha már a nagy bejelentéseknél tartunk … - vigyorog rám Harry mire én is elmosolyodom. Nem terveztük, hogy most mondjuk el, de ha már mindenki ilyen hangulatban van, jó mindent a fejükre zúdítani.
- Csaptok egy nagyobb esküvőt? - kérdezi mosolyogva Mio. Mivel Harry-nek ez volt a terve, még az esküvőnkkor. - Mert ha igen, akkor lehetne dupla esküvőnk … - mosolyog Mio.
- Hát, ami azt illeti, nem igazán … - mosolygok barátnőmre, majd Harry-re pillantok, aki drámai szünetet tart.
- Ginny állapotos. - böki ki végül pár perces drámai csend után. Az állak a földre koppantak. Hát igen elég hamar jött a kicsi … De végül is Harry-vel ezt már jóval azelőtt megbeszéltük, hogy összeházasodtunk volna. Mindenki boldogan gratulál nekünk, míg Draco is magára erőltet egy mosolyt, de látom rajta, hogy azért ő nem olyan felhőtlenül boldog, mint mi. És ezért sajnálom, de tudom, hogy a sors még biztosan tartogat számára egy boldog befejezést, mint ahogy nekünk is. Minden olyan volt, mint egy tündérmesében a „Boldogan éltek míg meg nem haltak” rész. És valahogy úgy éreztem, hogy ez lehet a mi tündérmesénk, amiért megszenvedtünk.
Annyira megkönnyebbültem, hogy magához tért. Őszintén szólva meg voltam róla győződve, hogy azok halottak magukkal akarják vinni. De így nagyon halás vagyok nekik, hogy segítettek neki magához térni. Vagyis azt hiszem ezt tették … a közös lakásunkba megyek vissza, ahol teljes csönd uralkodik, mivel Teddy és Meda még az Odúban vannak. Igazából eleinte oda indultam, de aztán meggondoltam magam. Itt jobban tudok pihenni … 9 órát aludtam egyhuzamban, ami azért nem kis teljesítmény az elmúlt napokhoz képest. Már jócskán sötétedett, de mielőtt még bementem volna Harry-hez átmentem az Odúba és én fektettem le Teddy-t aludni. Harry-t 3 napig tartották még benn, de aztán kiengedték. Egyenlőre az Odúban maradtunk, mivel Harry-nek még sokat kellett pihennie és így sokkal könnyebb volt. Az első otthon töltött hét után, Harry-t már képtelenség volt ágyban tartani. Nem csodálom, de azért figyeltem, hogy ne ugrándozzon olyan sokat és eleget pihenjen. Míg a következő héten, az első munkanapja előtt egy hatalmas ünnepi vacsit tartottunk, a családdal és a közeli barátokkal, az Odú kertjében. A hangulat remek volt, amiről legfőképp George gondoskodott. De aztán a desszert előtt Mio és Ron felállta, magukra vonva a figyelmet. Nem kellett magyarázni, láttam barátnőmön, hogy mi az oka.
- Fontos bejelentést szeretnénk tenni Hermionéval. - mondja ünnepélyesen Ron, míg Mio csak mosolyog. - A következő hónapban összeházasodunk. - mondja vidáman Ron, amire persze George és Harry le is támadják őt a gratulációval és az ökörségükkel, meg persze mindenki gratulál nekik.
- Ha már a nagy bejelentéseknél tartunk … - vigyorog rám Harry mire én is elmosolyodom. Nem terveztük, hogy most mondjuk el, de ha már mindenki ilyen hangulatban van, jó mindent a fejükre zúdítani.
- Csaptok egy nagyobb esküvőt? - kérdezi mosolyogva Mio. Mivel Harry-nek ez volt a terve, még az esküvőnkkor. - Mert ha igen, akkor lehetne dupla esküvőnk … - mosolyog Mio.
- Hát, ami azt illeti, nem igazán … - mosolygok barátnőmre, majd Harry-re pillantok, aki drámai szünetet tart.
- Ginny állapotos. - böki ki végül pár perces drámai csend után. Az állak a földre koppantak. Hát igen elég hamar jött a kicsi … De végül is Harry-vel ezt már jóval azelőtt megbeszéltük, hogy összeházasodtunk volna. Mindenki boldogan gratulál nekünk, míg Draco is magára erőltet egy mosolyt, de látom rajta, hogy azért ő nem olyan felhőtlenül boldog, mint mi. És ezért sajnálom, de tudom, hogy a sors még biztosan tartogat számára egy boldog befejezést, mint ahogy nekünk is. Minden olyan volt, mint egy tündérmesében a „Boldogan éltek míg meg nem haltak” rész. És valahogy úgy éreztem, hogy ez lehet a mi tündérmesénk, amiért megszenvedtünk.
2012. október 1., hétfő
A szavazásról és a 33. Fejezet – It is the end
Sziasztok!
Először is Köszönöm mindenkinek a szavazatokat. Összesítésben:
Először is Köszönöm mindenkinek a szavazatokat. Összesítésben:
Nagyon örültem, hogy ennyi szavazatot kaptam, viszont elfelejtkeztem valamiről, kikötni, hogy hogyan nézem a szavazatokat ... mint azt látjátok a legtöbb szavazat a Paintful life-ra érkezett, viszont ha úgy nézem, akkor a Háború és békét valamint az Edward és Bella titkait is megszavaztátok az Inscruton, mivel ott több szavazat érkezett erre a kettőre, mint a másik két blogon külön-külön a Paintfulra. Így nehogy az legyen, hogy bármelyikkel is kivételezek, indítok még egy szavazást, ez csak egy gyors egy hetes lesz, e között a három között és a három blogon érkezett szavazatok összege dönt majd. ha valamilyen brutális csoda folytán egyenlőség alakulna ki, akkor a Paintful life-ot fogom megírni ...
És akkor a fejezet ... Ez lesz az utolsó előtti fejezet, igen, már lassacskán befejezem a történetet. Nem is tudom, mit tudnék hozzáfűzni. Szerintem az Evanescence -től a My Immortal c. szám illik rá egy kicsi, és hogy ő szinte legyek részben ez is ihlette.
Jó olvasást!
Puszi:
LilyV
Jó olvasást!
Puszi:
LilyV
xoxoxoxo
Senki
sem fest jól a legsötétebb óráiban,
de ezek az órák tesznek minket azzá, akik
vagyunk. Bátran szembenézünk a problémákkal,
vagy megfutamodunk. Győzedelmeskedünk, megacéloznak
bennünket a kiállt próbák, vagy örökre
megtörünk.
Karen Marie Moning – Hajnalra várva
Karen Marie Moning – Hajnalra várva
(Harry
szemszöge)
Már az ájulás kerülgetett a fáradtságtól, egyre figyelmetlenebb lettem, így több átok is ért el. Egyre rosszabbul állt a szénám. Ha ez így folytatódik tovább, akkor esélyem sincs. Valahogy időt kell nyernem, különben baj lesz és hirtelen eszembe jutott valami, amit még Spanyolországban tanultam. Viszont vigyáznom kell, mert ez elég rendesen leszívná az energiáimat, nem kockáztathatom meg, hogy ebből ő is előnyre tegyen szert, mert akkor biztosan végem. Márpedig akármennyire is gondolkodom nem jutok előbbre. Nem találok más megoldást. Muszáj kockáztatnom, nincs másik lehetőségem. Gyorsnak kell lennem, mielőtt még rájönne, hogy átverem. A gondolataiba másztam és azt tettem vele, amit ő velem, még 5-ikben. Gondolatokat ültettem a fejébe, amik elhitették vele, hogy a körülöttünk lévő halálfalók egyike vagyok. Sűrű átkok hadával támadt a sajátjaira, akikre azt hitte én vagyok, míg én összeszedtem magam. Nem maradt sok időm, hamarosan rá fog jönni a turpisságra. A gondolatai egyre gyanakvóbbá váltak, épp ezért úgy húztam tovább az időt, hogy az összes halálfalóját a saját képemre formáltam, így zavartan forgolódott körbe keresve engem. Egyre könnyebben sikerült megkülönböztetnie az utánzataimat, de addig nekem sikerült pár sebemet ellátni és a vérzést csillapítani. Ahogy már felfogta, hogy én vagyok én, azonnal támadni készült, ahogy én is. Mindketten egyre gondoltunk, ugyanis a két halálos átok hatalmas robajjal csapott egymásnak. És próbált áttörni az egyik a másikba. De a kettő teljesen egyforma volt, méregzölden izzottak, és nem tudott egyik sem a másik fölé kerülni. Azonban a sötét varázslat nem volt ilyen jóhiszemű, kisebb csóvák törtek ki a találkozópontból, ahol a két átok találkozott és a kis csóvák a körülöttünk lévőkbe csapódtak, akik ezután összeestek, hogy meghaltak-e, vagy csak összeestek, azt nem tudom, innen nem tudtam megállapítani és hogy őszinte legyek most ez volt a legkisebb problémám. Láttam, ahogy egyre közeledik hozzám a két erő találkozásában keletkezett erőgömb. Nehéz volt ellensúlyt tartani, hogy ne essek hanyatt és találjon telibe az átok. Lehunytam a szemem és Ginny-re gondoltam. Felidéztem az együtt töltött időt. Nem halhatok meg, nem hagyhatom magára. Nem tehetem meg. Most nem. Ezerszer jobban akarok élni, mint eddig bármikor. Hinni egy szép jövőben … Az összes idegszálammal erre összpontosítottam, arra, hogy végre egyszer igazán boldogok lehetünk. Saját családom lesz. A pozitív gondolatok elárasztottak. Éreztem, ahogy a melegség kitölt és egy láthatatlan erő vesz körül, ami meleg és barátságos, aztán egy hatalmas zöld villanás, majd a sötétség. Nem tudtam mi történik körülöttem. Nem éreztem fájdalmat, vagy a hajnali hűs szellőt, a nap melegedő sugarait. Nem éreztem semmit. A gondolataim tisztán csillogtak, nem tudtam gondolni semmire, csupán egyetlen dolog, egyetlen érzés kerített hatalmában, mielőtt még a tudatom is kitisztult volna. Ha meghaltam, akkor is magammal vittem Voldemortot. Igen, ez volt az egyetlen, amiben valahogy biztos voltam. Aztán már csak lebegtem a sötétségben, amíg egy gyengéd női hang nem szólított.
- Harry … kisfiam. - súgtam anyai törődéssel és én azonnal feltöltődtem, édesanyám jelenlététől, majd tettem, amit mondott. Bíztam benne, hogy ő az és nem egy csúnya csapda, hanem a fénybe és boldogságba vezető út …
Már az ájulás kerülgetett a fáradtságtól, egyre figyelmetlenebb lettem, így több átok is ért el. Egyre rosszabbul állt a szénám. Ha ez így folytatódik tovább, akkor esélyem sincs. Valahogy időt kell nyernem, különben baj lesz és hirtelen eszembe jutott valami, amit még Spanyolországban tanultam. Viszont vigyáznom kell, mert ez elég rendesen leszívná az energiáimat, nem kockáztathatom meg, hogy ebből ő is előnyre tegyen szert, mert akkor biztosan végem. Márpedig akármennyire is gondolkodom nem jutok előbbre. Nem találok más megoldást. Muszáj kockáztatnom, nincs másik lehetőségem. Gyorsnak kell lennem, mielőtt még rájönne, hogy átverem. A gondolataiba másztam és azt tettem vele, amit ő velem, még 5-ikben. Gondolatokat ültettem a fejébe, amik elhitették vele, hogy a körülöttünk lévő halálfalók egyike vagyok. Sűrű átkok hadával támadt a sajátjaira, akikre azt hitte én vagyok, míg én összeszedtem magam. Nem maradt sok időm, hamarosan rá fog jönni a turpisságra. A gondolatai egyre gyanakvóbbá váltak, épp ezért úgy húztam tovább az időt, hogy az összes halálfalóját a saját képemre formáltam, így zavartan forgolódott körbe keresve engem. Egyre könnyebben sikerült megkülönböztetnie az utánzataimat, de addig nekem sikerült pár sebemet ellátni és a vérzést csillapítani. Ahogy már felfogta, hogy én vagyok én, azonnal támadni készült, ahogy én is. Mindketten egyre gondoltunk, ugyanis a két halálos átok hatalmas robajjal csapott egymásnak. És próbált áttörni az egyik a másikba. De a kettő teljesen egyforma volt, méregzölden izzottak, és nem tudott egyik sem a másik fölé kerülni. Azonban a sötét varázslat nem volt ilyen jóhiszemű, kisebb csóvák törtek ki a találkozópontból, ahol a két átok találkozott és a kis csóvák a körülöttünk lévőkbe csapódtak, akik ezután összeestek, hogy meghaltak-e, vagy csak összeestek, azt nem tudom, innen nem tudtam megállapítani és hogy őszinte legyek most ez volt a legkisebb problémám. Láttam, ahogy egyre közeledik hozzám a két erő találkozásában keletkezett erőgömb. Nehéz volt ellensúlyt tartani, hogy ne essek hanyatt és találjon telibe az átok. Lehunytam a szemem és Ginny-re gondoltam. Felidéztem az együtt töltött időt. Nem halhatok meg, nem hagyhatom magára. Nem tehetem meg. Most nem. Ezerszer jobban akarok élni, mint eddig bármikor. Hinni egy szép jövőben … Az összes idegszálammal erre összpontosítottam, arra, hogy végre egyszer igazán boldogok lehetünk. Saját családom lesz. A pozitív gondolatok elárasztottak. Éreztem, ahogy a melegség kitölt és egy láthatatlan erő vesz körül, ami meleg és barátságos, aztán egy hatalmas zöld villanás, majd a sötétség. Nem tudtam mi történik körülöttem. Nem éreztem fájdalmat, vagy a hajnali hűs szellőt, a nap melegedő sugarait. Nem éreztem semmit. A gondolataim tisztán csillogtak, nem tudtam gondolni semmire, csupán egyetlen dolog, egyetlen érzés kerített hatalmában, mielőtt még a tudatom is kitisztult volna. Ha meghaltam, akkor is magammal vittem Voldemortot. Igen, ez volt az egyetlen, amiben valahogy biztos voltam. Aztán már csak lebegtem a sötétségben, amíg egy gyengéd női hang nem szólított.
- Harry … kisfiam. - súgtam anyai törődéssel és én azonnal feltöltődtem, édesanyám jelenlététől, majd tettem, amit mondott. Bíztam benne, hogy ő az és nem egy csúnya csapda, hanem a fénybe és boldogságba vezető út …
(Draco
szemszöge)
A halálfalókkal érkeztem, ahogy Harry-vel megbeszéltük, de ellenük harcoltam, belülről, a kemény belső magként. Nem volt nehéz elintézni őket, mivel meg voltak róla győződve, hogy velük vagyok. Nem jelentettek különösebb veszélyt rám nézve, főleg, hogy már azelőtt a földön voltak, hogy leesett volna nekik, hogy én támadtam rájuk. Akiknek mégis eljutott a tudtáig vicces döbbent fejet vágott, ahogy összeesett. Kis híján nevettem rajtuk, csak az tartott vissza, hogy nem akartam lebuktatni magam. Egyre többjüket intéztem el, de nekem is, ahogy másoknak is feltűnt, a hatalmas erőáradat Voldemort és Harry között, még vagy száz méterre tőlük is éreztem. Furcsa elégedettség fogott el, hogy megbizonyosodtam arról, hogy Harry-nek van esélye Voldemort ellen. De nem igazán tudott senki sem foglalkozni velük, a csata morajlásában. Én is inkább az eseményeket szemléltem, ahogy a sűrűjében fegyvereztem és öltem meg a halálfalókat. Rettenetesen élveztem kinyírni ezeket a mocskokat, akik annyi ártatlan ember mészároltak le és tönkretették a gyerekkorom. Az idő hirtelen szaladt el, nem is vettem észre a telését, amíg a nap már fel nem jött, az idő reggel 8 körül járhatott talán, nem tudom, de a csatatéren rengeteg mozdulatlan test hevert szanaszét. És sikerült leverni a halálfalókat, bár a testek között sajnálatosan több auror is feküdt, de mégis mi győztünk. Ugyan pár halálfaló elszökött, de őket is előkerítjük, még a föld alól is. Ahogy a testeket derítettük fel, elégedetten pillantottam meg Voldemort élettelen testét, azonban róla azonnal egy tőle nem messze fekvő másik test vonta el a figyelmem. Harry teste … Azonnal hozzászaladtunk, hogy megnézzük, él-e még …
A halálfalókkal érkeztem, ahogy Harry-vel megbeszéltük, de ellenük harcoltam, belülről, a kemény belső magként. Nem volt nehéz elintézni őket, mivel meg voltak róla győződve, hogy velük vagyok. Nem jelentettek különösebb veszélyt rám nézve, főleg, hogy már azelőtt a földön voltak, hogy leesett volna nekik, hogy én támadtam rájuk. Akiknek mégis eljutott a tudtáig vicces döbbent fejet vágott, ahogy összeesett. Kis híján nevettem rajtuk, csak az tartott vissza, hogy nem akartam lebuktatni magam. Egyre többjüket intéztem el, de nekem is, ahogy másoknak is feltűnt, a hatalmas erőáradat Voldemort és Harry között, még vagy száz méterre tőlük is éreztem. Furcsa elégedettség fogott el, hogy megbizonyosodtam arról, hogy Harry-nek van esélye Voldemort ellen. De nem igazán tudott senki sem foglalkozni velük, a csata morajlásában. Én is inkább az eseményeket szemléltem, ahogy a sűrűjében fegyvereztem és öltem meg a halálfalókat. Rettenetesen élveztem kinyírni ezeket a mocskokat, akik annyi ártatlan ember mészároltak le és tönkretették a gyerekkorom. Az idő hirtelen szaladt el, nem is vettem észre a telését, amíg a nap már fel nem jött, az idő reggel 8 körül járhatott talán, nem tudom, de a csatatéren rengeteg mozdulatlan test hevert szanaszét. És sikerült leverni a halálfalókat, bár a testek között sajnálatosan több auror is feküdt, de mégis mi győztünk. Ugyan pár halálfaló elszökött, de őket is előkerítjük, még a föld alól is. Ahogy a testeket derítettük fel, elégedetten pillantottam meg Voldemort élettelen testét, azonban róla azonnal egy tőle nem messze fekvő másik test vonta el a figyelmem. Harry teste … Azonnal hozzászaladtunk, hogy megnézzük, él-e még …
(Ginny
szemszöge)
Mióta átjöttünk az Oduba semmivel sem érzem magam jobban, hiába vannak körülöttem, már ha vannak … Amióta a nap lenyugodott még a mindig népes Odu is kiürült, mindenki a csatatéren vagy annak közelében tevékenykedik, csak Teddyke és én maradtunk itthon. Meda mielőtt még elment arról győzködött, hogy ugyan nem lesz itt, hogy figyeljen rám, de ne felejtsek el aludni is … Teddy pár óráig még elvonta a többségi figyelmem, de a tudatalattija valószínűleg érezte, hogy valami nincs rendjén, mivel egész nap nagyon nyugtalan volt és este is csak nehezen tudtam rávenni, hogy aludjon. De ahogy ágyba dőlt elolvastam neki pár oldalt és már aludt is. Mellette maradtam, simogattam, ahogy aludt és vártam, hogy valaki végre üzenjen valamit. Rettenetes volt itthon ülni karba tett kézzel. Egész éjjel egy szemhunyásnyit sem aludtam, csak néztem ki a fejemből és vártam, hogy valami változzon, bármi. De nem történt semmi sem, az óra már reggel hatot mutatott, amikor felkeltem és rendbe szedtem magam. Kis híján elfelejtettem enni, ami az elmúlt időben olyan ritka volt, mint a fehér holló, de aztán mégis csak ettem valamit, de ha valaki megkérdezné mit … nem tudnék rá válaszolni az biztos. Úgy zuhanyoztam, ettem és pakoltam, mint egy robot. Azt sem tudtam mit teszek, csak önkéntelen mozgás volt, semmi több. Pótcselekvés. Remélem nem tart sokáig, mert ha igen, olyan leszek, mint egy zombi. Teddy ahhoz képest, hogy későn feküdt le, nagyon korán kelt. Édes álmos buksija jelent meg a lépcső tetején, ahogy én éppen felfelé vánszorogtam.
- Jó reggelt Kicsikém. - mosolyogtam rá kedvesen és elé siettem, egy jó reggelt puszit nyomtam a feje búbjára.
- Jó reggelt mami. - felelte álmosan és a szemét dörzsölgette.
- Mit szeretnél reggelizni? - kérdezem halkan és az arcát simogatom, leguggolva elé.
- Palacsintát! - vágta rá azonnal, mire én felnevettem.
- Hát rendben. - válaszoltam még mindig nevetve és megfogva a kezét lementem, hogy süssek neki palacsintát. Ez is elvette legalább az időm, miközben Teddy egy plüssmacival játszott. Minden olyan idilli lett volna, egyedül Harry hiányzott … és ez rendesen rányomta a bélyegét a hangulatomra, arról nem is beszélve, hogy reggeli után nem sokkal megjelent Draco az ajtóban, persze kiöltöt pálcával eljátszottuk a kérdezz-feleletet, hogy biztosak legyünk a dolgunkban.
- Mesélj, mi történt! - kérem sürgetően.
- Nyertünk, de … - kezdte és itt lesokkoltam.
- De? - sürgettem eléggé hisztérikusan. - Mondd, hogy nem Harry …
- Ami azt illeti …
- Ugye él? Kérlek, mond, hogy él! - könyörögtem neki megtörten ...
Mióta átjöttünk az Oduba semmivel sem érzem magam jobban, hiába vannak körülöttem, már ha vannak … Amióta a nap lenyugodott még a mindig népes Odu is kiürült, mindenki a csatatéren vagy annak közelében tevékenykedik, csak Teddyke és én maradtunk itthon. Meda mielőtt még elment arról győzködött, hogy ugyan nem lesz itt, hogy figyeljen rám, de ne felejtsek el aludni is … Teddy pár óráig még elvonta a többségi figyelmem, de a tudatalattija valószínűleg érezte, hogy valami nincs rendjén, mivel egész nap nagyon nyugtalan volt és este is csak nehezen tudtam rávenni, hogy aludjon. De ahogy ágyba dőlt elolvastam neki pár oldalt és már aludt is. Mellette maradtam, simogattam, ahogy aludt és vártam, hogy valaki végre üzenjen valamit. Rettenetes volt itthon ülni karba tett kézzel. Egész éjjel egy szemhunyásnyit sem aludtam, csak néztem ki a fejemből és vártam, hogy valami változzon, bármi. De nem történt semmi sem, az óra már reggel hatot mutatott, amikor felkeltem és rendbe szedtem magam. Kis híján elfelejtettem enni, ami az elmúlt időben olyan ritka volt, mint a fehér holló, de aztán mégis csak ettem valamit, de ha valaki megkérdezné mit … nem tudnék rá válaszolni az biztos. Úgy zuhanyoztam, ettem és pakoltam, mint egy robot. Azt sem tudtam mit teszek, csak önkéntelen mozgás volt, semmi több. Pótcselekvés. Remélem nem tart sokáig, mert ha igen, olyan leszek, mint egy zombi. Teddy ahhoz képest, hogy későn feküdt le, nagyon korán kelt. Édes álmos buksija jelent meg a lépcső tetején, ahogy én éppen felfelé vánszorogtam.
- Jó reggelt Kicsikém. - mosolyogtam rá kedvesen és elé siettem, egy jó reggelt puszit nyomtam a feje búbjára.
- Jó reggelt mami. - felelte álmosan és a szemét dörzsölgette.
- Mit szeretnél reggelizni? - kérdezem halkan és az arcát simogatom, leguggolva elé.
- Palacsintát! - vágta rá azonnal, mire én felnevettem.
- Hát rendben. - válaszoltam még mindig nevetve és megfogva a kezét lementem, hogy süssek neki palacsintát. Ez is elvette legalább az időm, miközben Teddy egy plüssmacival játszott. Minden olyan idilli lett volna, egyedül Harry hiányzott … és ez rendesen rányomta a bélyegét a hangulatomra, arról nem is beszélve, hogy reggeli után nem sokkal megjelent Draco az ajtóban, persze kiöltöt pálcával eljátszottuk a kérdezz-feleletet, hogy biztosak legyünk a dolgunkban.
- Mesélj, mi történt! - kérem sürgetően.
- Nyertünk, de … - kezdte és itt lesokkoltam.
- De? - sürgettem eléggé hisztérikusan. - Mondd, hogy nem Harry …
- Ami azt illeti …
- Ugye él? Kérlek, mond, hogy él! - könyörögtem neki megtörten ...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)